Mielőtt belevágunk, felteszem a kérdést: milyen szerkesztői ötlet az, hogy a hőkamera tesztelését pont arra bízzák rá, aki az egyik legóvatosabb, legkonzervatívabb álláspontot képviseli a lapnál a témában? Arra, aki a vadászati technika fejlődése kapcsán állandóan felteszi magának a kérdést, hogy ezekkel a kütyükkel mennyiben lett jobb, mennyivel tud többet a vadról a ma vadásza, mint mondjuk a legendás hírű gemenci vadászok: Party István, Berek János, Böröczky Kornél vagy Zilai János?
És rögtön meg is válaszolom az első kérdésemet: szerintem nagyon jó ötlet, hogy a vadászati eszközök terén elért technikai vívmányokat, köztük elsősorban a hőkamerákat és éjjellátókat pont olyan ember teszteli, aki a fenti kérdéseket is felteszi magának, és óvatos, konzervatív válaszokat ad véleménye kialakítása során. Amúgy ebben tekintetben a Nimród éppen búcsúzó szerkesztősége mindig egységes volt, az alapállásunk mindig a vadászati hagyományainkra támaszkodott, hogy onnan, erről a biztos alapról előretekintve kezeljük nyitottan, érdeklődve a technikai vívmányokat.
Ismerkedés
Mikor Szentendrén, a Vadvil Kft. telephelyén átvehettem a Guide TN450LS 2.0 készüléket, az előző teszt miatt már ismerős jóérzéssel állapítottam meg, hogy a Guide megadja a módját a csomagolás és a készülék mellé járó kiegészítők tekintetében. Én ezt kereskedelmi, üzleti kultúra és szemlélet szempontjából rendkívül fontosnak tartom. Egész egyszerűen a márka méltóságát, tiszteletét, az iránta érzett fogyasztói bizalmat emeli az, hogy nem spórolnak a tartozékokkal és a csomagolással. Ennek megfelelően a gusztusos dobozban a készülék eleve egy masszív, biztonságos hordtáskában van bekészítve, amelyet a kiegészítő pántokkal több módon is lehet hordani, akár a hosszabb cserekelésekre stabilan felvenni, valamint a táska zsebeibe mindenfélét pakolni. A készülékbe beépített, gyorsan tölthető akkumulátor mellett kettő tartalék is jár hozzá töltővel együtt, valamint különböző hálózati csatlakozók, kábelek és törlőkendő is a csomag része, így nincs szükség arra, hogy a készülék megvásárlása után még a kiegészítőkre is külön vadászni és költeni kelljen.
Irány a vadászterület!
A terepi tesztet halogattam egy darabig, mert az extrém hőség az általam járt és ismert vadászterületeken is megtette a hatását, a vad a túlélésért küzdött, amelyben csak a vadászok áldozatos itatása nyújtott számukra segítséget. Aztán váratlanul jött egy kiadós zuhé, amelyre az időjárás-előrejelzés nem figyelmeztetett, így kapkodva kellett intéznem az átmenetileg felfrissült vadállomány megfigyelésének lehetőségét. Úgy döntöttem, hogy nem várok, hanem késő éjjel kimegyek egy általam jól ismert körzetbe, ahol esőben és erősen párás levegőben is kipróbálhatom a hőkamerát.
Amikor letettem az autót és gyalogosan indultam a körzet központja felé, rögtön megütött az élmény, hogy mennyivel jobb, részletgazdagabb képet látok a tesztelt hőkamerában, mint eddig bármikor, más eszközök esetében. És bár az előzetes ismerkedés során azt tudtam meg erről a típusról, a TN450LS-ről, hogy inkább nyílt terepen jó használni távolabbi célpontokra, de bizony nekem a fedett, erdős cserkelőúton sem akadt gondom vele. A hőszenzor 400×300 pixel felbontása, a rendkívül finom 12 µm-es pixelmérettel és a kiemelkedő hőérzékenységű NETD ≤ 15-20 mK, amely a piacon elérhető egyik legjobb érték, így ködben vagy esőben is részletgazdag képet ad, az 50 mm-es optika, az F1.0 fényerejű lencse manuális fókusszal, a nagy felbontású, 1920×1080 pixeles AMOLED kijelző, az 50 Hz-es, folyamatos képfrissítés az akadozásmentes mozgásért, a 6,2x alapról induló nagyítás, akár 24,8x-os digitális zoommal, mind azt szolgálják, hogy egyszerre lássunk jól vele az erdőben és a nyílt terepen. És ezt az élményt biztosítja az ApexVision S1 rendszer, amely minimalizálja a szellemképeket és élesíti a távoli részleteket, valamint rendelkezik még intelligens érzékelőkkel, beépített GPS-szel, digitális iránytűvel, giroszkóppal és a wifikapcsolattal.
Szinte hagyományos optika
És bár sokaknak nem különösebben fontos a kinézet, de nekem tetszik az, hogy megjelenésre alig különbözik egy hagyományos keresőtávcsőtől. Ráadásul ez a modell már 20 százalékkal könnyebb az előzőekhez képest, amit hosszabb cserekelés során határozottan értékel az ember. Amikor mintegy háromnegyed óra lassú erdei bóklászást követően kibukkantam a célként kitűzött szántóföld szélén, az elém táruló kép újra lenyűgözött. A hatalmas nyílt terepen még a legtávolabbi élőlényekről is olyan képet kaptam, amely nem csak a vadfaj beazonosítására, hanem az egyedek megkülönböztetésére, elbírálására is alkalmas volt. És az 1500 méterig pontos távolságmérésnek köszönhetően már azt is tudtam, hogy vadászat esetén mennyi métert kéne belopnom ahhoz, hogy esélyem legyen a kiszemelt vad elejtésére.
Ezúttal ugyan nem akartam vadászni, mert kifejezetten a teszt miatt mentem ki, de vittem magammal puskát és lámpát is, ugyanis kíváncsi voltam arra, hogy az utóbbi eszköz és a hagyományos optika kombó esetében mennyire használható a kétszemes hőkamera. Mert az egyszemesnél mindig azzal nézek bele a hőkamrába, amelyiket nem használom a célzásnál (én a ballal), hiszen a kijelző úgy elvakít, hogy az zavarna a pontos célzásban. Nos, miután csendben felkúsztam egy lesre, és bevártam az erdőből tőlem 135 méterre kiváltó kondát, amelynek a közeledését már hallgattam egy ideje, akkor feltámasztottam a puskát, majd a hőkamerából átváltottam a céltávcsőre és felkapcsoltam a lámpát. És jól láttam, nem vakított el a kijelző képe, így, ha az lett volna a célom, akkor gyorsan tudtam volna lövést tenni valamelyik süldőre a kondából. Ez az élmény számomra eloszlatta azt a félelmet, hogy a kétszemes hőkamera csak éjszakai célzásra alkalmas céltechnikával használható.
Békés Bence
